Szupervízió alapú coaching

A coaching előzményei között már az ókori görög filozófus Szókratész neve is felmerül. A valódi előzmény a kaliforniai Esalen Intézet megalakuláshoz köthető melyet Richard Price és Michael Murphy hozott létre az 1960-as években. Az Intézet működésének alapja az a gondolat volt, hogy a humán lehetőségeknek számtalan, még fel nem tárt dimenziója létezhet. A coaching kialakulása szempontjából az Esalen Intézet jelentősége abban áll, hogy gyűjtőhelye volt mindazoknak a gondolkodóknak, akiket a coaching különböző megközelítésének szellemi hátterében megtalálhatunk.

A coaching történetében fordulópontot jelentett, amikor 1995 körül az USA-ban és Európában az üzleti szervezetekben is megjelent a coaching. Elsőként az IBM volt ilyen cég Amerikában.

A coaching szakmai meghatározása hatalmas változáson ment keresztül a kezdetekhez képest. A coaching mint a tanulás, a változás, megújulás céljából folytatott párbeszéd coach és ügyfél között,
Magyarországon először a 90-es években jelent meg, és gyökeresen új szervezeti kultúrát hozott magával, ezzel együtt hozta a coaching gyakorlatát is hazánkba. A coaching napjainkra a személyi és szervezeti változásokat támogató lehetőségek egyik hatékony formájává vált, az ügyfelek tanulásával és fejlődésével foglalkozik. Elősegíti a személyes fejlődés lehetőségét, javítja a teljesítményt és általa képessé válhatunk arra, hogy tudatosan szemléljük és elemezzük saját működésünket, beleértve az érzéseink megértését is.

A siker és a sikeres ember vágyálma mindnyájunkban ott él. Tudjuk ennek elérése nem kizárólag szerencse kérdése, hanem egy következetes, kitartó munka eredménye, melyhez szükségünk van önmagunk jobb megismerésére, pozitív megerősítésére, erőink felismerésére és összpontosítására. A coachingban az elsődleges fókusz olyan stratégiák felállításán van, amelyek személyes vagy szakmai célok éléréséhez vezetnek.

A coaching céljai az általam végzett coaching folyamatokban a cselekvés javítására irányulnak. A
tevékenység javításával kapcsolatban a kiindulási helyzetből:

Mind a szupervízióban, mind a coachingban a középpontban a szakmai feladatok – például a szakmai szerep, személyes és szakmai kompetencia vizsgálata, annak kihatása a szervezetre – állnak. Ezen alapvető hasonlóságok mentén beszélhetünk szupervízió alapú vagy megközelítésű coachingról, ahol a szupervíziós alapot a reflektív munkamód és az önreflexió működésbe hozása jelenti. A folyamat elején a közösen kitűzött célt, az időkeretet és valamennyi a közös munkára vonatkozó összes megállapodást szerződés rögzíti. Céljaiban lehet teljesítmény orientált, interakció- vagy kapcsolatorientált, felismerés orientált és segíthet különböző alapkérdések pl. a munka értelmének tisztázásban. A coaching támogathat szerepmagatartást, javíthatja a szerepek megélését, és tisztázhatja a szerepeket.

Egy alkalom 90 perc